A közbiztonság, mint (kampány)téma minden párt kommunikációjában hangsúlyos szerepet kap. Az persze más kérdés, ki mire használja fel mindezt. Egyesek egyfolytában az emberek félelmeire, rend iránti fokozott igényére, valamint az amúgy több helyütt is jelen lévő etnikai feszültségekre alapoznak, és ígérik, ők majd betartatják a törvényeket; leginkább persze a nekik tetszőket. Mégis hogyan, milyen módszerekkel? Megfélemlítéssel, zárt katonai alakzatban masírozva, vezényszóra, de legfőképpen: a rendőrség helyett cselekedve, hatékonyan, ellentmondást nem tűrően.
Semmiképp’ sem szabad elbagatellizálni, sőt, nagyon is oda kell figyelni, meg kell hallgatni és érteni azokat a panaszokat, melyeket azok fogalmaznak meg, akiknek terményeit, jószágait – gyakran vissza-visszatérően – ellopják. Természetes, hogy az áldozatok fittyet hánynak a bűnüldözéssel kapcsolatos statisztikák folyamatos javulására, ha helyben, lakóhelyükön a személyes tapasztalatuk mindennek ellentmond. Sajnos ők azok, akiket – kihasználva elkeseredettségüket - egy bizonyos politikai csoport és a hozzá közel álló, betiltott, ám máig működő félkatonai szervezet a legkönnyebben befolyásol és győz meg a maga igazáról, azaz lényegében arról, hogy kollektív bűnösségről – a radikális jobboldal fogalomtárából kölcsönözve: „cigánybűnözésről” - van szó, és az államnak, a kormánynak nem áll érdekében, sem szándékában megvédeni az ártatlanokat.
Nézzük hát a tényeket, ezzel együtt a fent említett elméletek cáfolatait: 2009. február elseje óta büntetendő számos olyan cselekmény előkészülete, mely korábban nem volt az. Ilyenek például: közösség tagja elleni erőszak, rablás, testi sértés stb. Szigorú büntetéssel kell számolnia azoknak a személyeknek, akik hatósági eljárás során erőszakos, közösségellenes magatartást tanúsítanak. A legszegényebb sorban élők védelme érdekében került be a Btk.-ba az uzsora-bűncselekmény. A törvény értelmében tizenötről húsz évre emelkedett a határozott ideig tartó szabadságvesztés felső határa. Súlyosabb megítélés alá került a személyi szabadság megsértésének, a magánlaksértés és a garázdaság bűntette is. A központi nyilvántartás felállítása pedig lehetővé tette, hogy a büntetés kiszabásánál a szabálysértést elkövető előéletét is figyelembe lehessen venni. A többszörös visszaesők eztán már nem számíthatnak szabadságvesztésük végrehajtásának felfüggesztésére, tehát a bűnismétlés súlyos formáira is határozott büntetőjogi válasz született.
A „Rend és Biztonság” intézkedéscsomag keretében a közterületi térfigyelő kamerák számának megduplázása a cél. Számos önkormányzat sikeresen beindította a maga településőr-programját, melynek bér- és eszközköltségeit az állam fedezi. A közbiztonság további javítása érdekében az Országos Polgárőr Szövetség 725 millió forintos támogatásban részesült, mely összeg bűnmegelőzési feladatok végrehajtására használható fel.
Úgy gondolom, a teljesség igénye nélkül felsorolt intézkedésekből egyértelműen kiolvasható, a szocialista párt és a kormány rendkívül eltökélt és – a rendelkezésre álló adatok alapján – sikeres küzdelmet folytatott és folytat a bűnözés visszaszorítása érdekében Ugyanakkor belátom, aki mindezek ellenére bűncselekmény áldozatává válik, annak az eddig elért eredmények sovány vigaszt vagy még annál is kevesebbet jelentenek majd. Ennél mi sem természetesebb. Ám „rájátszani” erre súlyos felelőtlenség, katonás fegyelembe bújtatott esztelen magatartás.
2010. február 19., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése